„Rosszul érzem magam a bőrömben” - Kivonat a pikkelysömör és depresszió együttjártásáról szóló cikkemből

2017.11.02

A bőr védőfunkciója mellett fontos kommunikációs szerv, megbetegedései, mint a psoriasis, a fizikai tünetek mellett jelentős hatással vannak a pszichés jóllétre és a testképre. A gyulladásos bőrelváltozások számos esetben vezethetnek vélt vagy valós stigmatizációhoz, alacsony önértékeléshez, társas visszahúzódáshoz.

Psoriasis "külső szemmel" - tünetek és etimológia

A pikkelysömör (psoriasis) a leggyakoribb krónikus gyulladásos bőrbetegség, a lakosság mintegy 2-3%-át érinti. Az esetek 90%-ban vöröses, jól körülhatárolható, hámló felszínű plakkok jelennek meg a bőrön (plakkos psoriasis). Más altípusoknál a bőrelváltozás lehet hólyagos, hámlásnélküli, apró foltokban jelentkező, ritkább esetekben a körmöket, ízületeket esetleg a nyálkahártyát is érintheti. Pontos etimológiája még nem ismert, genetikai és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják a kialakulást és a lefolyást.

A pikkelysömörben szenvedőkre az átlagpopulációnál jellemzőbb az alexithymia mint személyiségvonás. Az alexithymiás személy számára nehézséget jelent az érzelmek felismerése, kifejezése és differenciálása. A megterhelő élethelyzeteket sokszor nem képesek érzelmileg átélni, felerősödő fiziológiás tüneteikkel reagálnak a stresszre. Ez a működésmód depresszióban szintén jellemző, így nem meglepő, hogy a komorbiditás igen magas, 10-62% közötti (újabb kutatásokban 30% feletti).

Psoriasis "belülről" - krónikus bőrbetegséggel élni

A psoriasisban megjelenő bőrelváltozások sokszor rendkívül látványosak, a tünetek és a kezelések miatt átélt stressz negatív testképpel, magányossággal, szomorúsággal és haraggal társul. A betegek rendkívül érzékenyek a környezet reakcióra, félnek a stigmatizációtól, a visszautasítástól, emiatt a munkában, kapcsolatokban és a szexuális életben is visszahúzódással reagálhatnak. Az izoláció közvetlen rizikótényezője a depressziónak, és megnehezíti a problémamegoldó képesség fejlesztését is. A csökkent önbizalom, önértékelés, a kudarc súlyosságának vagy lehetőségének felértékelése és a gyengének ítélt problémamegoldó képesség tehetetlenségérzéssel járnak, ez szintén depresszióhoz, extrém esetben öngyilkossági gondolatokhoz/kísérlethez vezet. A psoriasisban szenvedők körében 1,5-szeres az öngyilkossági veszélyeztetettség, mint az átlagpopulációban.

Pikkelysömör és depresszió - ok, okozat, együttjárás?

A depresszió nem tekinthető a pikkelysömör közvetlen következményének, nincs összefüggésben a psoriasis súlyossági fokával. Sőt az időbeli megjelenés akár fordított is lehet: depresszióban előfordul, hogy gyulladásos állapotba kerül a test, amely az arra érzékenyeknél a psoriasist okozhat. Bizonyos antidepresszánsok mellékhatása között szintén szerepel a psoriasis (fluoxetin), a pikkelysömör biológiai kezelési módjai közül pedig több okozhat depressziót (usztekinumab, apremilast).

(A teljes cikk a Magyar Családorvosok Lapjának 2017. szeptemberi számában olvasható)

November 11. a pikkelysömör világnapja.

Karafiáth Orsolya Nem vagyok én leprás c. rövid írása rávilágít milyen megbélyegzésekhez vezethetnek a tünetek, amik akár hosszú éveken vagy egész életen át kísérhetik a betegségben szenvedőt. November 11-én A LEO Pharma idén harmadik alkalommal rendezi meg ingyenes, "Tegyünk együtt az egészséges bőrért!" napját, ahol szintén központi szerepet kap a testi és lelki tényezők összefüggése. (Karafiáth Orsolya cikke: https://www.eletforma.hu/test-es-lelek/karafiath-orsolya-nem-vagyok-lepras)

„Rosszul érzem magam a bőrömben” - Kivonat a pikkelysömör és depresszió együttjártásáról szóló cikkemből

Haladó beállítások