A társadalmi elvárások sokszor afelé terelnek bennünket, hogy belső szükségleteinket figyelmen kívül hagyva egyik élményből a másikba rohanjunk, úgy, hogy valójában nem is voltunk jelen. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy lemaradtunk valamiről, egyszerűen csak nem voltunk ott, mintha el lettünk volna veszve. Szerencsésebb esetben ezek csak a nap egy-egy rövidebb időszakára vonatkoznak, rosszabb esetben azon kaphatjuk magunkat, hogy "szinte elsuhant mellettünk az élet", "nem is értem, hogy nőttek fel ilyen gyorsan a gyerekeim, mintha most születtek volna, mikor történt mindez?", "mintha csak tegnap találkoztam volna a párommal, és mintha csak egy pillanat alatt elszállt volna a szenvedély"...pedig valójában több év telt el, a hirtelen változás pedig egy lassú folyamat, amire nem voltunk nyitottak, nem figyeltünk fel, és hagytuk, hogy elrobogjon mellettünk.

Az MBSR módszere épp ezt a folyamatot célozza meg, apró gyakorlatok segítségével vezeti vissza a résztvevőket a pillanatok tudatos megéléséhez. Tudatoshoz, vagyis ott vagyunk teljes figyelmünkkel, éberségünkkel, koncentrációnkkal, képesek vagyunk rögzíteni az eseményeket emlékezetünkben, a maguk valós idejében és jelentőségében megélni azokat. És megéléshez/jelenléthez, vagyis benne vagyunk, átéljük, a figyelmünk nemcsak a külső eseményekre koncentrál, hanem saját belső folyamatainkra, érzéseinkre, érzelmeinkre, reakcióinkra, ezek felismerésére, elkülönítésére, értelmezésére. Az emlékek rögzülnek, a hozzájuk társuló eseményekkel, érzésekkel együtt.

Bár számos módszertan létezik, általában a 8 hetes csoportfolyamatok is képesek jelentős változásokat elindítani. A meditáción és jógán alapuló test-tudatosság, illetve légzés-gyakorlatok mellett kognitív viselkedésterápiás elemeket is felhasznál a módszer. A kognitív viselkedésterápia módszere azon alapul, hogy gondolataink, érzéseink és viselkedésünk szorosan összefüggnek, kihatással vannak egymásra. Az egyes cselekedetek hátterében meghúzódó automatikus gondolatok és érzések feltárásával, a kapcsolat megvilágításával és a berögződött maladaptív (káros-kóros) viselkedési módok, megküzdési mechanizmusok, gondolati láncok átkeretezésével változást érhetünk el mindhárom szinten. A két módszer ötvözése nem csak a stresszkezelés javulását, a szorongásos és depressziós tünetek csökkenését eredményezheti. Számos kutatás kimutatta, hogy immunrendszerbeli, biológiai vagy idegrendszer-beli változások is felléphetnek. Az egyik legkorábbi klinikai kutatás során pikkelysömörös pácienseket vizsgálva azt tapasztalták, hogy akik a hagyományos fényterápiás kezelés mellett Mindfulness hanganyagot hallgattak, lényegesen gyorsabban gyógyultak bőrtüneteikből, mint a csak hagyományos terápiát kapó csoport. Magas stressz-szintű munkahelyen dolgozóknál a stresszkezelés javulása mellett agytérfogat változást és immunológiai változást is eredményezett a tudatosságalapú stresszredukciós program (MBSR).

Azonban ezekből a változásokból is sejthető, hogy a hatást nem a 8x1-1,5 órás programban kell csak keresni. Ahhoz, hogy hosszútávú, valós változás létrejöhessen, folyamatos gyakorlásra, elmélyítésre van szükség, azért, hogy a módszer szemléletmóddá válhasson. Így a program fontos részét képzik a napi szintű gyakorlatok, házi feladatok és az elköteleződés. Enélkül is kellemes élményekben lehet részünk, tanulhatunk önmagunkról, működésünkről, megéléseinkről, megismerhetünk egy új szemléletmódot, de mély változásra nagy valószínűséggel nem számíthatunk.