MÓDSZEREK
Többféle módszerrel dolgozom, és közösen alakítjuk ki azt a megközelítést, amely a legjobban illeszkedik a helyzethez, a célokhoz és az egyéni szükségletekhez.
Munkámban a kognitív viselkedésterápia, a sématerápia, a mindfulness alapú megközelítés és a rendszerszemlélet eszközeit integratív szemléletben alkalmazom. A közös munka fókuszát mindig az aktuális nehézségek, az egyéni szükségletek és a terápiás célok határozzák meg.
Kognitív viselkedésterápia
A kognitív viselkedésterápia strukturált, célorientált módszer, amely segít jobban megérteni a gondolatok, érzelmek és viselkedések összefüggéseit. Támogat abban, hogy a túlterhelő, automatikus mintázatok felismerhetővé és alakíthatóvá váljanak.
Különösen hatékony lehet depresszió, szorongásos zavarok, pánik, kényszeres tünetek, poszttraumás stressztünetek, valamint önértékelési és életvezetési nehézségek esetén.
Sématerápia
A sématerápia mélyebb, integratív megközelítés, amely a korai életszakaszokban kialakult, tartós érzelmi és kapcsolati mintázatokkal dolgozik. Segít felismerni azokat a visszatérő működésmódokat, amelyek újra és újra megnehezítik a kapcsolatokat, az önelfogadást vagy a belső biztonság megélését.
A terápia célja nem csupán a mintázatok megértése, hanem azok fokozatos átírása is, hogy nagyobb szabadsággal és belső stabilitással lehessen jelen a mindennapokban.
Tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (MBCT)
A mindfulness alapú kognitív terápia a tudatos jelenlét és a kognitív terápia ötvözésére épül. Abban segít, hogy a múlton való rágódás és a jövő miatti aggodalom helyett nagyobb figyelemmel lehessen kapcsolódni a jelen pillanathoz.
A tudatos jelenlét gyakorlása támogatja az érzelmi egyensúly helyreállítását, csökkentheti a stresszt és a visszatérő depresszív vagy szorongásos állapotok kialakulásának kockázatát, valamint erősítheti az önmagunkhoz való elfogadóbb viszonyulást.
Rendszerszemléletű egyéni, pár- és családi megközelítés
A rendszerszemlélet abból indul ki, hogy nehézségeink nem elszigetelten alakulnak ki: kapcsolataink, családi mintáink, szerepeink és kommunikációs működésmódjaink mind hatással vannak arra, ahogyan élünk és döntünk.
Ez a szemlélet segít jobban átlátni a visszatérő kapcsolati helyzeteket, a berögzült játszmákat és azokat a mintákat, amelyek fenntarthatják az elakadást. Egyéni konzultációban, pár- vagy családterápiás helyzetekben egyaránt fontos támpontot adhat a változáshoz.
Szolgáltatások
Egyéni konzultáció:
Heti rendszerességgel, 1 alkalom hossza 50 perc
Gyerekekkel 6-7 alkalom, melynek aktív részét képzik a szülőkonzultációk, az első és utolsó alkalom mindenképp a szülő részvételével zajlik, sokszor a folyamat közepén is tartunk egy szülőkonzultációt. Lehetőség van arra, hogy a gyerekekkel egyéni helyzetben találkozzam, de kérdéstől, életkortól függően akár közös szülő-gyermek konzultációk is előfordulhatnak.
Serdülőkkel 16 éves kor felett szülői engedéllyel, a szülő jelenléte nélkül is elképzelhető a folyamat, de ebben az esetben is gyakoriak, és sokszor elengedhetetlenek a közös szülő-gyermek konzultációk. Az első interjú során az ismeretség kialakítása mellett a fő hangsúly a cél meghatározásán van. Milyen kérdés hozta ide, milyen módszerrel és hogyan haladhatunk. Mik a konzultáció keretei (kérdések, elvárások, félelmek). Általában az első interjú végén, majd 4 alkalom letelte után egyeztetünk, hogy van-e igény vagy szükség a folytatásra, új cél kitűzésére, más irányban elindulásra.
Felnőttekkel szintén a kérdés, probléma függvényében 4-20 alkalom. Az első interjú középpontjában itt is a fő probléma megértése, a cél meghatározása és a keretek tisztázása áll. Az ülések általában heti rendszerességgel, 45-50 percben zajlanak, elsődlegesen kognitív-viselkedésterápiás szemléletben. A.T. Beck kognitív modellje alapján nem magukat a konkrét helyzetek, hanem gyakran az előzetes viszonyulásaink és feltételezéseink alapján kialakított torzított értelmezés vezet szorongáshoz, intenzív és akár tartós negatív érzésekhez. Érzéseinket, magatartásunkat tehát az befolyásolja, ahogy az eseményeket felfogjuk, vagyis amilyen módon megalkotjuk a helyzetet önmagunk számára. A kognitív-viselkedésterápiás szemléletű ülések egyik célja, hogy felismerjük saját viszonyulásainkat, automatikus gondolatainkat az adott helyzetekben, és tudatosítani tudjuk esetleges torzításainkat, az általuk kiváltott vagy felerősített érzéseket, viselkedéseket. Ez a felismerő-képesség segít abban, hogy a későbbiekben megtanuljunk magára a helyzetre reagálni, a negatív automatikus gondolatok helyett reálisabb nézőpontból tekinteni a helyzetre, felszabadulva a negatív érzelmi állapotból. Így pedig valósabb képet kapunk önmagunkról, a világról, lehetőségeinkről. A terápia végső célja tehát, hogy olyan készségeket tanuljunk, melyek segítségével "önmagunk terapeutájává" válunk.
Család- vagy párterápia:
2-3 heti rendszerességgel, egyéni vagy páros vezetéssel, 1 alkalom hossza 90-120 perc
Család- és párterápiákesetén szintén rövid folyamatban kell gondolkodni, általában 8-12 alkalomra szerződünk. Az első alkalmak középpontjában itt is a kérdés, probléma körüljárása és a keretek meghatározása áll. Az ülések végén általában kis házi feladatokra lehet számítani, amik a változást, megismerést segítik. Általában az a célszerű, ha a pár vagy a család minden érintett tagja részt vesz az üléseken, de néha előfordulhatnak olyan alkalmak, amikor csak egy-egy személlyel tartjuk a konzultációt. Természetesen ezeket előre egyeztetjük a folyamat során.